Mi a különbség a vágókorong és a csiszolókorong között?

A vágó- és csiszolókorongokat kis- és nagyméretű sarokcsiszolókhoz használjuk, illetve a nagyobb méretű vágókorongokból készülnek gyorsdarabolóhoz való változatok is. Megjelenésükben a csiszolásra használt korongok vastagabbak, mint a vágásra valók. Ennek az az oka, hogy használatuk során más irányú terhelést kapnak. Valamint a vágókorongok vastagsága kisebb kell legyen, hogy alkalmasak legyenek vágásra, darabolásra. Így egy 100 mm átmérőjű vágókorong vastagsága 1-2 mm körül van, míg a csiszolásra használhatók mérete 5 mm alakul.

Milyen anyagokból készülnek a vágó- és csiszolótárcsák? És milyen anyagok megmunkálására ideálisak?

A sarokcsiszoló korongokat fémek, fák, kövek felületének csiszolására, hegesztési varratok elmunkálására és rozsdás felületek csiszolására használják. A vágókorongot pedig fémek darabolására, vágásra. A csiszolókorongok csiszolószemcséket és üvegszálas rétegeket tartalmaznak. A csiszolószemcsék munkálják meg a munkadarabot a felesleges részek eltávolításával. A korongok alapanyagai, szemcséi a felhasználási célnak megfelelően eltérők lehetnek. Nézzük melyek milyen feladatra a legalkalmasabbak!

• Kerámia timföld: Ezek a szemcsék a saját élező és mikrorepesztő kristályok előnyeit nyújtják. A használat során viszonylag hűvösen működnek, és mérsékelttől magas nyomásig biztosítják a leghosszabb élettartamot. Alacsonyabb hőmérsékleten történő csiszolásuk és a kisebb súrlódás jelentős előnyökkel jár, különösen a munkadarabok minimális hőelszíneződésének csökkentése szempontjából. A kerámia timföld kiválóan alkalmazható nehezen csiszolható fémeknél, mint például a páncélozott acél, titán, kemény nikkelötvözetek, szerszámacél és rozsdamentes acél.

• Cirkónium-alumínium-oxid: A cirkónium-alumínium-oxid szemcsék gyors vágást és hosszú élettartamot biztosítanak fém munkadarabokon. Önélezők és gyors, egyenletes csiszolást tesznek lehetővé, különösen acél és rozsdamentes acél esetén. Jól bírják a magas nyomást és szélsőséges hőmérsékletet is.

• Kerámia timfölddel kevert cirkónium-alumínium-oxid: Ha kedveled a cirkónium-alumínium-oxid csiszolókorongok teljesítményét, de extra lendületre vágysz, a kerámia timföld-oxid keveréke gyorsabb vágást tesz lehetővé, kevesebb erőfeszítéssel.

• Fehér alumínium-oxid: A fehér alumínium-oxid csiszolókorongok viszonylag gyors vágási sebességet és hosszú élettartamot kínálnak. Ideálisak rozsdamentes acél és keményebb minőségű acél csiszolására.

• Alumínium-oxid: Az alumínium-oxid szemcsék ideálisak acélhoz, vashoz és más fémekhez. Bár kemények és tartósak, élességüket idővel elveszítik, és nem biztosítják a vágási sebességet és a hosszú élettartamot, mint néhány más szemcse. Az alumínium-oxid kivételes értéket és költséghatékonyságot kínál, miközben a csiszolókorongokhoz kiváló minőséget és egyenletes teljesítményt biztosít.

• Szilícium-karbid: A szilícium-karbid rendkívül kemény szemcse, amely gyorsan és élesen vág, bár törékeny, és nem olyan kemény, mint más szemcsék.

• Szilícium-karbid/alumínium-oxid keverék: A szilícium-karbid és alumínium-oxid keverékéből készült korongok ideálisak az alumínium és más lágy ötvözetek köszörüléséhez. Ezek a szemcsék hosszabb élettartamot és gyors, egyenletes vágási sebességet biztosítanak alumíniumon és más lágy fémeken.

Különféle kötőanyagokkal készült korongok

A csiszolószemcsék a kötőanyag hatására tapadnak a koronghoz. Ezek különböző anyagokból állhatnak. A gyakori anyagok közé tartozik a sellak, a gyanta, a gumi és az üveg vagy üvegkerámia.

A kötőanyag lehet kemény vagy puha. A keményebb meghosszabbítja a korong élettartamát, feltéve, hogy a felhasználó megfelelően kezeli és karbantartja azt. A lágyabb viszont finomabb vágást, csiszolást tesz lehetővé, és gyorsabban veszti el a kopás folyamán felszínre kerülő szemcséket. A felhasználáshoz megfelelően megválasztott kötőanyaggal készült tárcsák segíthetnek balanszban tartani a teljesítményt és a hosszú élettartam egyensúlyát.

A köszörűkorong kötése néha vasat, ként és klórt tartalmaz, ami kihívást jelenthet, ha csiszolás közben a munkadarabhoz tapad.

A megfelelő típusú vágó- és csiszolókorong megválasztása

A korong kiválasztásakor a felhasználóknak két tényezőt kell figyelembe venniük: az átmérőt és a vastagságot. Mindkét mutató befolyásolja a tárcsa használhatóságát és teljesítményét. A korong átmérőjének megválasztása általában a rendelkezésre álló sarokcsiszoló méretétől függ.

A korong maximális fordulatszáma

A választás során a legelső szempont a biztonság. A gép maximális fordulatszáma sosem haladhatja meg a korong névleges fordulatszámát. A kisebb elektromos sarokcsiszolók általában magasabb fordulatszámmal működnek, mint a nagyobb elektromos szerszámok. Ha egy 8500 fordulat/perc fordulatszámú korongot futtat egy 13 000 fordulat/perc sebességgel működő csiszológépen, az a csiszolóanyag meghibásodását és a kezelő sérülését okozhatja.

A korong átmérője

A megfelelő átmérő kiválasztása a biztonságot is növeli, mert lehetővé teszi a megfelelő védőburkolatok használatát. Ha egy 230 mm-es korongot próbálnak felszerelni egy kis méretű sarokcsiszológépre, akkor el kell távolítani a védőburkolatot. Az ilyen módon használt gép védőburkolatok nélküli működtetése növeli a kezelő sérülésének esélyét, főként, ha a csiszolóanyag meghibásodik.

Kisméretű sarokcsiszolóhoz a 115-150 mm közötti, nagyméretű sarokcsiszolóhoz a 180-230 mm közötti tárcsák megfelelőek, gyorsdarabolókhoz pedig ettől a jóval nagyobb átmérők is használatosak lehetnek. A legjellemzőbbek a 115, a 125, a 150, a 180, a 200 és a 230 mm-es korongátmérők.

A korong vastagsága

A vágókorongok esetében fontos szempont a tárcsa vastagsága. Az ilyen tárcsák esetében a vastagság jellemzően 1 és 4 mm között változik.